És mi a gond ezzel? (Modern Érzelmi Egészség varázsmondat a cikk végén)
Az agyunk biztonságban akar tudni minket. Meg akar védeni a veszélytől. Az agyunk ősi részének, a „hüllő agyunknak” ez az alapszabálya.
Ismerős egyenlő: Biztonságos.
Ismeretlen egyenlő: Vészjelzés!!! Vigyázz!!!, Ne menj oda!!! Ne csináld!!! Veszély!!!! És jól teszi, ez tartott életben minket az évmilliók alatt. Ez a dolga. Tökéletesen működik.
A kérdés az, milyen gyakran vagyunk valós veszélynek kitéve. És milyen gyakran kapunk téves riasztást.
Itt jut szerephez az agyunk legújabb része, a „modern agyunk”. Ami elemez, értelmez, döntést hoz. Képes túllépni az eddig ismerteken, tud sosem volt dolgokat elképzelni. Tervez, alkot.
Olyan lehetetlen dolgokat talál ki, hogy az ember repülni fog. Hogy egymástól több napi járásra lévő emberek beszélgetni tudnak, sőt láthatják is egymást. Kreatív és döntést is tud hozni.
Nem csak reagál egy külső ingerre. El tudja dönteni, hogyan akar válaszolni.
Ha eddig követtél, most jön a lényeg, a jutalom a kitartásodért.
Mondjuk, hogy a jövődön gondolkodsz. Akár azon, hogyan szeretnél majd 65 évesen élni, akár a január elsejei évtervezéssel szorgoskodsz, vagy a karriered, a magánéleted követel döntéseket.
Figyelj nagyon, hogy ne az eddigi, ismerős tényekből indulj ki! Add át az irányítást a „modern agyadnak” a prefrontális cortexnek!
A jól ismert, biztonságos, ismerős eddigi tapasztalataid csak újrahasznosított gondolatokat és megoldásokat szülnek. Ezek abban segítenek hogy megértsd hogyan kerültél oda ahol most vagy.
Eszembe jut egy régi kollégám. Épp amikor megismertem, adódott a cégnél egy vonzó projekt, amit nem tudott elvállalni, mert nem beszélt angolul. Mondta is, milyen kár, hogy nem beszél angolul, mert ez egy álom munka lenne neki. Gyorsítva előre tekerünk 3 évet. Nem tudja elvállalni az újabb álom projektet, mert nem beszél angolul. Tovább az 5. azután a 7. és a 10. évre. Ugyanaz a helyzet, ugyanaz az eredmény. 10 éven át hallottam tőle, milyen kár hogy nem beszél angolul.
Őszintén nagyra nyílt a szeme, amikor megkérdeztem 10 év alatt hány nyelvet tudna megtanulni. Okos, szorgalmas, jólképzett, keményen dolgozó emberről beszélünk. Tényleg nem merült fel benne. Ő úgy lett felnőtt hogy nem beszélt angolul. A szülei sem beszéltek. Ez volt a normális, az ismerős. Nem kényszerítették a körülmények, rendes állása és fizetése volt.
Kibírható élete volt? Igen.
Valóra váltotta az álmait, a lehetőségeit? Nem.
Belevágott egyátalán kipróbálni milyen lenne önmaga lehetséges legjobb változata? Nem.
Ha valami újat szeretnék, először el kell tudnom képzelni. Eszembe kell jutnia egy olyan dolognak, ami még nem volt. Csak ezután létezhet az életemben.
Először el kellett képzelnem, hogy van olyan férfi akinek minden reggel örülök. Őszintén beszélgettem magammal, milyen lenne, miért örülnék neki. Csak utána találtam meg.
Ha tisztán akarsz látni, milyen lehetőségek állnak előtted, miből választhatsz, akkor ne az eddigi tapasztalataidra támaszkodj!
Engedd el a horgonyt és hagyd a szelek szárnyán vitorlázni az képzeleted, az elméd! Lásd a nagyobb képet! Mérd fel mi minden lehetséges. Azután döntsd el, hogy ezekből mit választasz. Így tudsz jó minőségű döntést hozni. Így tudsz szabadon dönteni, nem csak reagálni.
Ez olyan változás lesz, ami nem csak megtörténik veled. Amiért szívesen teszel, cselekszel.
Nincs garancia a sikerre.
De legalább nem fogod bánni, hogy meg sem próbáltad.
Ami rajtad múlik azt megtetted.
Valódi eredményt hozol létre.
Nem csak cipeled tovább ami puttonyodba került valahogy.
Nem csak sodor az élet, vagy a körülmények és más emberek akarata.
Amikor fontos a jövőd, változásra vágysz, kihívásokkal találkozol, nagy döntés előtt állsz és tele van a fejed régi jó, ismerős gondolatokkal,
csak állj meg egy pillanatra és kérdezd meg magadtól:
Biztosan ezt a gondolatot akarom választani?